1914-ben az 51. gyalogezred 5. századának szakaszparancsnokaként indult az orosz frontra zászlós rangban. Harcolt Narajovnál, Starij Sombornál, Wilkovnál, Prurieckonál, Las Pilánál, részt vett Ivangorod ostromában. 1914-ben megkapta az I. osztályú ezüst vitézségi érmet, majd 1915-ben a Signum Laudis-t.

1915 augusztusban Dolgolenka körzetében súlyosan megsebesült, jobb karja megbénult. 1915 szeptemberben soron kívül főhadnaggyá léptetik elő. 1917-ben a III. osztályú katonai érdemkereszt mellett megkapta a Kardokat a Signum-hoz.

Háborús érdemei és kitüntetései alapján 1924-ben Magyarország kormányzója vitézzé avatta. 1935-ben emléklapos százados.

Vissza