Elhunyt vitéz Füredi Gábor
2016.02.24.

 

Békés megye székkapitánya méltósággal viselt súlyos betegsége következtében 2016. február 15-én, életének 70-ik évében hunyt el Békéscsabán. 1945. december 25-én született Budapesten, értelmiségi családban. Tisztviselő édesapja, dr. Füredi Sándor (1888-1961) önkéntes hadnagyként harcol az első, majd főhadnagyként a második világháborúban. A kommunista diktatúra 1952-ben osztályidegenné minősíti, vagyonától megfosztja és Békésre száműzi a hétgyermekes családot. Iskolai tanulmányai mellett – a megélhetése érdekében – már fiatalon komoly fizikai munkát is végez. Édesapja hatósági bántalmazás során 1961-ben életét veszti. A temetés napján 3 forint 20 fillérrel a zsebében tér vissza Budapestre. A hajózást választja pályájául. Harminckét évig járja a tengereket, óceánokat.

1965-től kezd karitatív munkával foglalkozni, mások megsegítésére gyűjt, jótékonykodik. 1975-től szoros kapcsolatot tart fent a római Szentszékkel és kalkuttai Teréz anyával. 1991-ben egyházi jóváhagyással sikeres földkörüli adománygyűjtő körutat szervez és teljesít. II. János Pál pápa személyesen fogadja, önzetlen munkáját oklevéllel ismeri el.

1967-ben ismerkedik meg a nagy székely püspökkel, Márton Áronnal. Barátságuk a püspök haláláig tart. Az ő ösztönzésére Erdély felé fordul, segítő munkáját a székelyek támogatására irányítja.

Szabadidejét is aktív munkával tölti. Szenvedélye a fafaragás. Munkái a magyar hazáért és szabadságért áldozatot vállaló katonahősök emlékére készülnek: katonasírok sírjelei, haditemetők kopjafái, háborús emlékművek, trianoni emlékművek.

Legjelentősebb alkotásai a nyergestetői honvéd temető kopjafája (2007), a gyimesbükki trianoni emlékmű (2008), az alsórákosi emlékmű, az Orosháza-Szentetornya Laposi temetőben lévő háborús emlékmű (2012), a dombiratosi temető hősi emlékműve (2013), az úz-völgyi honvéd temető kopjafái (2015), a medgyesegyházi hősi emlékmű (2014). Mind közül legkiemelkedőbb a 2010-ben Gödöllőn felállított monumentális Pozsonyi Csata Emlékműve, amely egy villámsújtotta, 400 éves törökmogyoróból készült, két tonna tömegű, négy és fél méter magas oszlop, a magyar őstörténet és honfoglalás hiteles régészeti leleteit ábrázoló faragványokkal.

Édesapja várományosaként 2009-ben, Budapesten avatják a Vitézi Rendbe. Vitézi hadnagyként, majd székkapitányként értékes szervezőmunkát végez Békés megyében. Rendi és hazafias művészi munkáját a Vitézi Szék a VR ezüst nemzetvédelmi keresztjével (2010) és a VR ezüst érdemkeresztjével (2014) ismeri el. Mint a Szent György Lovagrend Békés megyei elöljárója is, mindkét szervezetben példát mutat esküjében vállalt feladatainak teljesítéséből. Súlyos betegségét sem tekinti felmentő körülménynek. Halála napjáig nemzete és hazája szolgálatát tartja legfőbb kötelességének. Utolsó útjára szülei nyughelyén, a békési temetőkertben kísérték el vitézi és lovagi bajtársai 2016. február 19-én. Pihenése legyen csendes, emléke áldott.

A Pozsonyi Csata Emlékmű felavatása Gödöllőn 2010-ben

Vissza