Honvéd síremlék Székelycsóka határában
2012.02.01
Ádámosi-Sipos Albert VRNT, Százhalombatta
2011 májusában Erdélybe, szülőföldemre utaztam. Már az utazás előtt elterveztem, hogy meglátogatom és pontos koordinátákkal rögzítem a Székelycsóka (Maros megye) határában felállított, kőbevésett emlékművet, amit László István határvadász emlékére állított a 23-as portyázó zászlóalj, aki 1943. május 13-án hősi halált halt a magyar föld és élet védelmében.
A második bécsi döntés értelmében -1940. augusztus 30 - a Nyárád és a Kis-Küküllő közötti bércen húzódott az új határ. Ezen a határszakaszon ezekben a napokban több incidens történt a román és a magyar határőrök között. Egy ilyen incidensnek esett áldozatául László István határőr járőrözés közben (lásd a lenti írást).
Bátyámmal és unokaöcsémmel indultunk a kutatásra. A kopár hegyoldalról az erdőbe értünk és egymás látótávolságán belül haladva előre pásztáztuk az erdőt, közben a madarak tavaszi éneke kísért bennünket. Az erdőt elhagyva egy tisztásra értünk és azon tanakodtunk, merre lehet az emlékmű. Dél irányába egy nemrég tarra vágott bozótos részen tovább haladva egyszercsak az emlékmű sziluettjét pillantottam meg. Megkopott felirata: „Itt halt hősi halált László István honvéd 1943. május 13-án a magyar föld és élet védelmében. Bajtárs, úgy védd ezt a drága magyar földet, mint ő: életeddel és véreddel. 23-as portyázó század.”
Mindezek után örömmel tértünk haza, az utunk nem volt hiábavaló. Már akkor megfogalmazódott bennem, hogy a következő látogatásom alkalmából megkoszorúzom az emlékművet, addig is őrködjön itt és nézzen dél felé a Kis-Küküllő mentére, védje délcegül a székelycsókai bércet. 2011. november 1-én déli 12 órakor fejet hajtottam és elhelyeztem a Történelmi Vitézi Rend nevében a „A hazáért mindhalálig” feliratú babérkoszorút, miközben az udvarhelyi templom harangja siratta a hősi halott László Istvánt.
A pontos koordináták: Északi szélesség 46 fok 24’ 59,23”, Keleti hosszúság: 24 fok 34’ 30,61”, Tengerszint feletti magasság: 549,5 m.
***
Vitéz Lázár Elemér erdélyi országos törzskapitány értesítette az elhagyatott, pusztuló emlékhelyről a marosszéki vitézeket, akik ifj vitéz Benkő József vhdgy. vezetésével felkeresték és felújították azt. Köszönet a fáradozásukért!
***
László István nyárádszentbenedeki lakos, 32 esztendős, egy gyermek édesapja a 23-as Honvéd Határvadász Zászlóalj honvédje volt. 1943. év május 13-án járőrözés közben, a határ magyarországi oldalán 10 román határőr támadt rá és két társára, akiknek sikerült visszavonulniuk. László Istvánt magukkal vonszolták a határvonal túloldalára és ott agyonverték. Erről egy szemtanú juhász számolt be később az áldozat öccsének. Nemzetközi bizottság akadályozta meg a fegyveres konfliktus kiszélesedését.
A brutális gyilkosság áldozatának emlékére a Honvédség emlékkövet állított a helyszínen. László Istvánt szülőfalujában, Nyárádszentbenedeken katonai tiszteletadás mellett helyezték örök nyugalomra. Sírjánál határvadász bajtársai álltak díszőrséget.
