A budapesti Szent István Bazilikába került a Częstochowai Fekete Madonna másolata
2011.07.03.

Harangzúgás és fanfárok hangjai köszöntötték 2011. július 3-án a budapesti Szent István Bazilikába érkező czestochowai Fekete Madonna hiteles másolatát. A kegyképet, amely a lengyel pálosok adománya, a Bazilika nevében Snell György plébános a kormány nevében Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár fogadta.

 
A különleges eseményt lengyelországi zarándoklat előzte meg, amelyen az 1939-es utolsó czestochowai magyar zarándoklatra emlékezett az a több mint 600 tagú csoport, amely Budapestről indult útnak. A zarándokút egyik lelki vezetője Székely János esztergom–budapesti segédpüspök volt, a zarándokokkal tartott Böjte Csaba ferences testvér, Bátor Botond magyarországi pálos tartományfőnök és Kövér László házelnök.  

 

A zarándoklat megkoronázásaként a pálosok Magyarországnak ajándékozták az ismert kegykép, a Częstochowai Fekete Madonna hiteles másolatát. A fatáblára festett Madonna képének másolatát az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend tagjai, a pálosok készítették el Czestochowában, és Magyarországra küldésével a lengyel és a magyar nép barátságát szeretnék kifejezésre juttatni abból az alkalomból, hogy július 1-jén Lengyelország veszi át Magyarországtól az EU soros elnökségét.

A Történelmi Vitézi Rend az esemény különleges súlyát tekintve közel százfős díszegységet állított ki. A vitézek a magyar történelmi zászlókkal és a 64 vármegye zászlóival tisztelegve álltak sorfalat a kegykép előtt, illetve a Bazilikában megtartott szentmisén. A díszegységet Dr. vitéz Bucsy László és vitéz Béres Ferenc törzskapitányok vezették.

*

A Częstochowa melletti Jasna Gora-i (Fényes-hegy) pálos kolostor Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, Fekete Madonna ikon, a „Lengyelek királynője”, amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba. Opuliai László, Nagy Lajos király rokona, Magyarország nádora, Lengyelország későbbi helytartója ajándékozta a czestochowaiaknak. Ugyanebben az évben kapták birtokul Jasna Górát a magyar pálosok. Az ikon, amelynek csodatévő erőt tulajdonítanak, évszázadok óta vonzza a zarándokok tömegeit a világ minden tájáról. A Fényes Hegyet a világ egyik leglátogatottabb zarándokhelyévé tette. Főbúcsúján, május 3-án, a búcsújárók száma évi egymillió fölött van. Nagyon népszerűek máig, s azok voltak az elmúlt évtizedek alatt is, a Varsóból és más városokból a Czestochowai Fekete Máriához vezető gyalogos zarándoklatok, amelyeken magyarországi fiatalok is rendszeresen részt vettek és részt vesznek.

 Az egyik legismertebb csoda az 1655-ös svéd invázió (az „Özönvíz", lengyelül Potop) idején történt, amikor egy maroknyi lengyel egy egész támadó protestáns hadsereg ellen védte meg a kolostort. A megmenekülést a lengyelek a Madonna csodatévő erejének tulajdonították, a támadás feletti felháborodás és a siker pedig megfordította az egész háború menetét. A következő évben, 1656. április 1-jén János Kázmér (Jan Kazimierz) lengyel király hálából a lwówi (lembergi) székesegyházban Máriának ajánlotta fel országát, így a Szűz Lengyelország patrónája és királynője lett. A Fekete Madonna képet később meg is koronázták. Az orosz uralom idején Miklós cár „a legveszélyesebb lengyel forradalmárnak" nyilvánította a Fekete Madonnát, és betiltotta a częstochowai zarándoklatokat. A Fekete Madonna volt az 1970-es években megszerveződő, Lech Wałęsa vezette Szolidaritás mozgalom egyik szimbóluma.

 

Vissza